Azt hiszem, ez főleg rajtam múlott…bár többször hívtak, sosem álltam be egy vállalathoz sem főállásban egy helyen dolgozni, mindig a független tanácsadó, tréneri, coach szerepet választottam. 2008-ban, amikor dr. Buda László barátommal megalakítottuk a Blue Compass-t, egyetértettünk, hogy nem akarunk a főnökei lenni senkinek. Volt ennek egy emberi oldala: mindketten őszintén szerettük a függetlenségünk és magunk sem bírtuk volna, ha valaki „főnökösködne” felettünk, és mi sem vágytunk erre az ego-kisülésre. És volt egy fontos szakmai alapja is a döntésünknek, ami máig működik: mivel nincsenek főállású alkalmazottaink, így nincs az a nyomás sem, hogy valakinek mindenképp munkát kell adnunk, akkor is, ha nem ő a leginkább megfelelő az adott programra, az adott ügyfélhez.
A Blue Compass azóta is egy olyan szakmai közösség, hálózat, aminek a köteléke senior tanácsadókat, trénerek, coachokat fog össze lazán, a benne lévők szabadságát tisztelve, és az ügyfélnek való értékszállítást szem előtt tartva. Ezt a rendszer mindig is a felelős, önálló és kísérletező szakembereket vonzotta, gyűjtötte, akik a sokszínű szakmai tapasztalat mellett mégis könnyedén tudnak együtt dolgozni.
Hiszem, látom, hogy ebből a tiszteletből és szabadságból születnek azok a helyzet- és sorsfordító jelenlétek, beavatkozások a kollégáim részéről, amiért újra és újra szeretnének velünk dolgozni az ügyfeleink.
A kép az első céges bemutatkozó anyagunkban (2010) a magunk jellemzése rész volt…ezeket tartom most is!
