Hogyan érhetünk el tartós és mélyreható változásokat? (Theory U módszertan)

Szerző: | 2024. 03. 14. | #theory u

Először egy termékfejlesztési projektben találkoztam a Theory U-val és Otto Sharmerrel. A talány az volt, hogy egy kialakult piacon (lakossági napelem) hogyan lehet újszerű és egyben adekvát módon megjelenni egy új szereplőnek.

A felszínen is látható kihívás az volt, hogy egy nagyvállalat silós gondolkodású, lassú termékfejlesztése helyett hogyan tud egy hirtelen összeállított csapat 3+3 hónapon belül szerződéskötésig eljutni egy új termékkel. (Akit mélyebben érdekel a történet, itt megnézheti a projekt utáni meetup felvételét.)

A módszertani, emberi kihívás így hangzott: hogyan tudnak emberek hetek alatt olyan képességekre szert tenni, hogy valóban megújító módon fejlesszenek terméket, ne csak a meglévő gondolati konzerveiket csomagolják újra. Hogyan lesznek bátrak, tapasztalatkeresők, a jövő lehetőségeit megfogalmazók, és a hipotéziseiket őszintén teszetelők.

A Theory U módszertana – ami az MIT egyetem rendszerszemlélet guruitól indult ki, és ma már az egyik legnépszerűbb a felsővetők képzési témái közül – számomra három fontos tanulási szakaszra bomlik, amit az ábra is sugall:

  1. az U betű bal oldali szára: ez egy személyes utazás a mélyebb érzékelés, a nyitottabb elme, szív és akarat felé. Itt tudjuk tanulni a változásokkal kapcsolatos kritikus, cinikus hangunk és a félelmeink felismerését és átfordítását, az igazán odaforduló figyelmet egy másik ember, ügy, vélemény iránt. Ez a képesség kritikus egy változási folyamatban, ha valóban adekvát új megoldást akarunk kialakítani.
    Ezt a szakaszt önmagában is szívesen tenném minden vezetőképző program részévé, mert ez egocentrikus világképünket gyorsan és praktikusan alakítja át egy alázatosabb és érdeklődőbb hozzáállássá.
  2. az az önálló pont a legalján: lényegi, ha tetszik spirituális pont az utazásban, minden újítás, változás megformálása során. Azt a élményt szerezhetjük meg, hogy az adatalapú (múlt)elemzést milyen természetesen egészíti ki az intuíción, a közös kreatív energián alapuló (jövő) érzékelés.
    Megtanulhatjuk a gyakorlatba forgatni azt is, hogy valamit (gondolatot, eszmerendszert, szokást, folyamatot, tárgyat) el kell engednünk, hátra kell hagynunk ahhoz, hogy egy új meg tudjon születni.
  3. a felfelé ívelő jobb oldali szár: ahol azt tanuljuk, hogy a mai komplex világban nem lehet klasszikus projektmenedzsment eszközökkel változásokat irányítani, mert ennél adaptívabbnak, rugalmasabbnak kell lennünk.
    Ennek a szakasznak a módszertana nagyon közel áll az agilis termékfejlesztéshez és a Design Thinking gondolatköréhez: alkoss hipotézist, tesztelj, használj gyors visszacsatolási hurkokat, mihamarabb legyen valós terméked, amiről az ügyfelek adhatnak visszajelzést.

De mire is használható mindez?

Az alábbi felsorolás az én szubjektív listám olyan tételekkel, amiket már láttam is működni, hatni:

  • Termékfejlesztésre: gyorsabb, kreatívabb, bátrabb új megoldások kialakítására a régi ötletek csiszolgatása helyett.
  • Problémamegoldásra: olyan talány megfejtésére, amire még nincs válasz a szervezetedben, és talán a világban sem.
  • Szervezetfejlesztésre: ha meg akarod tanítani a szervezetedet, hogy miként fejlődhetne organikusan és transzformatív módon!
  • Kultúrafejlesztésre: ha érzékenyebb, egymásra jobban figyelő, egymás erőforrásait, ötleteit aktívabban használó csapatokat akarsz kialakítani!
  • Vezetőfejlesztésre: hogyha a szervezetedben a serving leadership, gardening leadership vagy a teal vezetői működésmódra van szükség a command & control tábornokok helyett.

Mi köze ennek a tartós változásokhoz?

Az alábbi megközelítés teremt kapcsolatot a kettő között:

„A beavatkozás (innováció vagy változás) minőségét leginkább a beavatkozó belső állapota határozza meg”

Azaz, ha egy szervezetben újat akarunk alkotni (legyen az termék vagy belső működés), akkor a változásban résztvevők állapotán kell először változtatni, ahhoz, hogy ne rendeződjön vissza nagyon gyorsan az eredeti állapot.

Márpedig a Theory U markánsan azon dolgozik, hogy a résztvevők új gondolatokat, új érzéseket, viszonyulásokat és cselekvő akaratot alakítsanak ki magukban, ami maga az a belső változás, ami utána megszilárdítja a külsőt.

#theory u

#agile

#reinventing map

#változásbiztonság

Hogyan menedzselhető a szervezetünk egy komplex világban?

Hogyan menedzselhető a szervezetünk egy komplex világban?

„Meglátni és megszeretni!” - ezt váltotta ki az agilitás belőlem az első találkozásunkkor! Képző cégként akkor már évek óta evangelizáltunk olyan ”új“ paradigmákat, mint a visszajelzések fontossága, a felhatalmazás ereje, a csapatba helyezett bizalom és a hibákból...